1. Mechanikai felületi hegek
Ez a fajta repedés általában nem mély, és maga a hengerlési folyamat nem tudja teljesen elkerülni az ilyen mechanikai hegeket.
2. Az oltás során keletkező repedések
Az egyik a mechanikai hegek hőkezelése során a feszültségkoncentráció okozta repedések további kiterjedése; a másik az, hogy új repedések keletkeznek az oltási folyamat és az oltóközeg nem megfelelő megválasztása miatt.
(1) Az oltási folyamat nem megfelelő, és az oltás nem temperálódik időben az oltás után, és könnyű repedéseket okozni izzítás nélkül az ismételt kioltás előtt.
(2) A vizes oltás nagyobb valószínűséggel okoz forró repedéseket, mint az olajos oltás. Normál körülmények között az áteresztőképesség biztosítása érdekében a szénacéloknál általában vízhűtést, az ötvözött acélnál pedig az olajos oltást alkalmazzák. 4 mm-nél kisebb átmérőjű munkadaraboknál azonban alkalmazható az olajos oltás, különösen a magas széntartalmú acélok esetében, az olajos oltás célszerűbb.
